Tolcsvay féle Magyar misén nevelődik a gyerek

Anya napok óta a Tolcsvay féle Magyar misét hallgatta és gyakorolta, olyannyira, hogy már én is kezdtem megtanulni. Nagyon ügyesen tudtam énekelni, hogy jön a vihaaaaaaaaaar, jön a vihar. Anya ugyan  mondta, hogy semmiféle vihar nem jön, mert ő Glóriát énekel, de annak meg semmi értelme, én inkább a viharnál maradok, mert ezt már ismerem. A múltkor is olyan nagy dörgés és villámlás, égzengés és földindulás volt, hogy megtanultam, mi a vihar.
Szóval, Anya nagy lázban volt, mert jönnek a városnapok, úgy is mint Őszi sokadalom, s ezzen fellép a Cantus kamarakórus, amiben ő is énekel. S jönnek valami bácsik és nénik, akik nem kórusban énekelnek, ők lesznek a szólisták. Megígérte, hogy elvisz a főpróbára, ha nem fogom összeboronálni az erősítő felszerelést. Én mindent megígértem, csak mehessek vele próbára.

Kolozsvári Magyar Napok Nagymaszat szemszögéből

Anyáéknak már felsoroltam, hogy utaztam trolin, villamoson és buszon, de vonaton még nem. Így Szupernagyi hazavitt magához VONATON. Persze anyáék is jöttek utánam rá két napra, mert Apa már megint hivatalos volt egy felolvasó estre. Valami guruzsmás berbécset kellett bemutatnia. Szóval ők is megérkeztek Kismaszattal Kolozsvárra, épp időben arra, hogy Apa beessen az előadására. Megvolt az előadás, volt érdeklődő is, így most a szülők megünnepelték egy kicsit a szabadságukat. Mi is a miénket. Ők jól elvoltak a kocsmában, mi jól elvoltunk nagyinál, csak este volt baj, mikor altatni kellett. Hát akkor bizony hiányzott Anya, de aztán belenyugodtunk nagy nehezen, és elaludtunk. Igaz, éjszaka azért fel-felkeltünk, hogy megnézzük hazajöttek-e vagy sem a szülők. Nagyon nem tudták kipihenni magukat...

Még mindig a Szászfalusi Falunapokról

Idén is jó volt a hangulat a falunapokon.

A templomban ünnepélyesen megejtettük a falunapok megnyitóját, amit Rácz Károly polgármester úr köszöntő beszédéből állt. Ezt Fórika Balázs kántor bácsi orgonakoncertje követte, aminek a címe az ünnephez megfelelően Ave Maria gratia plena volt. A templomból egyenesen a 92 éves Varga Zsuzsanna volt tanítónőhöz mentünk, akit felköszöntöttünk, mint a falu a legidősebb lakósa. Ezen a héten a polgármesteri hivatal kiküldi az ajándék szekér fát neki.

A közös (egy időben több üstben való) tokányfőzés egy kis késéssel kezdődött, ám a foci épp időben.:) Emiatt a tervezett ügyességi vetélkedők kezdési időpontja elhúzódott, mert mindenki drukkolt a kiszemelt csapatának. A lelkes szurkolás miatt kevés érdeklődő volt a Zöld Nap Egyesület sátránál, ahol komposzt-totót lehetett kitölteni egy dióért, illetve papírból különböző figurákat lehetett hajtogatni.

Szászfalusi falunap 2010 - képes beszámoló

Újra itt az uborkaszezon avagy hogyan tegyünk el savanyúságot

Kellékek (kétféle savanyúság elkészítéséhez):

• 1 db. Anya
• 1 db. Apa
• 1db. Kismaszat
• 1 db. Nagymaszat
• 1 db. Mama
• 2 db. veder
• 1 db. konyhai robot
• víz (amennyi szükséges)
• kisebb-nagyobb uborkák
• só
• ecet
• hagyma
• murok
• cukor
• fűszernövények (az utóbbi 7 hozzávaló adagolása tetszés szerint történik)
• tartósítószer

Háromévesek lettünk! (vakációs változat)

Nyaralás közben "utolért" bennünket Nagymaszat szülinapja. Nem is hiszem el, hogy már egy hároméves, egyszer öntudatos, másszor csak egyszerűen hisztis, tündéri Nagymaszatom van!
Bevallom őszintén, hogy az egyre erősödő irányzat, mely szerint egy sikeres születésnapi ünneplés kötelező járuléka a NAGY felhajtás, SOK kaja és még TÖBB ajándék, elbátortalanított egy picit. Akármerre néz az ember, ez folyik mindenhonnan. Nem vagy jó szülő, ha a legújabb divatos játékot, babát, kifestőt, matricás könyvecskét meg nem veszed a gyerekednek szülinapi ajándékként, ráadásul a tortáról a habot csakis egy gyorsétteremben lehet lenyalni. Mit akarunk bizonyítani, ha elárasszuk a gyermekünket mindazzal az ajándékkal, amit ránk erőltetnek a reklámokban? Mi lesz akkor, ha nem veszük meg mindazt, amit ránk akarnak erőszakolni, ha válogatunk, megválogatjuk a dolgokat?
Egy hároméves még fel sem fogja egészen, hogy miről is van szó, csak élvezi, hogy most minden róla szól. Az én Nagymaszatom napok óta azon morfondírozott, hogy akkor jön a szülinapja ?, és megtalálja őt?, és egyáltalán miért van neki születésnapja? Erre megnyugtató választ adtam, hogy azért van neki születésnapja, mert anya hasából három évvel ezelőtt ezen a napon bújt(atták) elő, és akárhova megy, a szülinapja, mindig  megtalálja őt. Oda megy, ahol ő lesz, mert ez az ő napja.
Szerintem a hangsúly  a gyermekkel, ünepelttel töltött tartalmas, minőségi időn van. Együtt lenni vele, odafigyelni rá, meghallgatni őt, éreztetni, hogy fontos számunkra, hogy ez az ő napja és mi (szülők, ünnepelők) mennyire örülünk, hogy köztünk van. S igenis, teljesítsük neki a kívánságait, ajándékozzuk meg azzal, amire régóta vágyott, amennyiben úgy ítéljük meg, hogy hasznára válik.
Nálunk így zajlott le a nyaralós szülinapozás: A nagy nap előtt megtettük a szükséges előkészületeket, hogy reggelire, amint a kisasszony felébred, tálalva legyen a meglepetés. Fel is ébredt annak a rendje s módja szerint csak egy icipicivel később mint szokott. Ám ez az icipici is túl korán volt a velünk együtt nyaraló fiúcskának, akinek feltétlen ott kellett lennie az eseményen.
Reggelire zsúr volt. Az este legyártott tojásegérkék még bírták magukat, nem sikerült elfogyasztaniuk az eléjük tett sajt, főtt krumpli és kolbász katonákat, így az került az asztalra. Nagy siker volt, főleg az egér füle, ami szintén kolbászból volt. Később Nagymaszat leadta a rendelést, hogy neki milyen formájú tortája legyen, így ebéd utánra meglett a kért bohóctorta is. (Izgultam nagyon, mert a sütőporos receptek elkészítése nem az én erős oldalam. De a végén büszke voltam magamra.) Többszöri kísérletezés után sikerült meggyújtanunk a méhviasz gyertyákat is, és végre nekiállhattunk enni. Szinte elfelejtettük átadni az ajándékot, de még idejében eszünkbe jutott.
A tortaevés után az egész nyaraló csapat levonult egy patakra, hogy köveket dobálhassunk bele, mert micsa jó mulatság ez. És tényleg jó mulatság volt ez. Ennyire felszabadultnak és megbékéltnek rég nem éreztem magam. Csak dobáltuk bele a köveket a patakba, estünk bele a patakba, cseréltük ki a vizes ruhákat, mostuk meg a homokos-sáros kezeinket, beszélgettünk, forrást fedeztünk fel. Együtt voltunk. És jó volt. (Képeket később teszek fel.)
Ajánlom, ti is próbáljátok ki! (Azért vigyetek két rend váltóruhát a csemetéiteknek...)

Borsószezon

Nem tudom, kinek van rá lehetősége, hogy borsót szüreteljen saját kertjéből és aztán a teraszon vagy valami árnyékos részen bontogassa, de nekünk lehetőségünk van erre. Leírom, ez hogy működik.
Ahogy kezd érni a borsó a gyerekek, főleg a nagyobbik, rájárnak. Nagyon finom, édes a nem teljesen nagyszemű borsó. Próbáljátok ki! Kiválóan helyettesíti AZ édességet (cukorka, csoki, stb.). Szóval, ami megmarad, azt leszedjük és nekiállunk bontani. Előre jelzem, nagyon frusztráló egy tevékenység, szinte olyan, mint a balladabeli eset... Kibontok egy hüvelyt, rögtön felfalják a kis éhenkórászok.