2011. február 8., kedd

Reklám és gyereknevelés

Olvasom a Transindexen a marketing gyerekekre gyakorolt hatását. S utána a kommenteket. Elborzadok. Mert tényleg  így van. Hajtanak a gyerekre, hogy minél több profitot termeljenek a cégek.
Igazából nem is önmaga a reklám ellen vagyok, hiszen ha nincs reklám, nem értesülünk arról, hogy valami megjelent, illetve fog történni egy adott helyen meghatározott időben. Ami nagyon visszatetsző számomra az az erőszakos, rámenős, agybutító reklámkampány. És nem, sajnos (vagy hála Istennek?) nem lehet bezárni a gyereket a család hermenetikusan záródó közösségébe. Mert iskolába, s előbb óvodába jár, kialakul a gyermek saját kapcsolatrendszere, saját barátokkal, ismerősökkel, a középpontban egy nagyonis hangsúlyos felnőtt ráhatással (óvónéni, tanítónéni, netán -bácsi).  Nem mindegy tehát, hova iratjuk be gyermekünket óvodába, iskolába, ki lesz az óvónénije, tanítónénije (netán -bácsija), nem mindegy milyen közösségbe engedjük el a gyermeket, s kikkel barátkozik. 
Mert ha ki is szuperáltuk a házunkból a tévét, társaitól akkor is értesül a legújabb hóbortról vagy divatirányzatról. Továbbá, ha nem figyelsz eléggé oda, sikeresen bevásárolsz egy aktuális irányzatot reklámozó kifestőskönyvet, pólót, hátizsákot, mert csak ezt lehet kapni. Ha ellenben te ügyesen kivéded ezeket a "botlási" alkalmakat, lesznek olyan kedves ismerősök, barátok, rokonok, akik épp erre hajtanak, hogy a lehető legrondább, leggiccsesebb és -ízléstelenebb játékot  veszik meg a kölyöknek, mert a, csak ezt lehet kapni, b, milyen szép! Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ezek a játékok elég hamar tönkremennek, s máris mehetnek a kukába.
Mi a teendő? Szerintem, fel kell vértezni a gyereket, hogy képes legyen ellenállni a kívülről jövő nyomásnak. Ne engedjük, hogy reklámok építsék fel gyermekünk világképét, hanem mi állítsuk fel azokat az irányelveket (értékrend), amelyek segítségével később (de már fiatal korában is) el tud igazodni a gyermek.
Ezidáig sikeresen alkalmaztam az "ez nem neked való", "nem nekünk való"-nevelő erejű mondást. (Ugye, ebben a korban, még nincs kialakulva a szülői tekintély ellenes attitűd, ezért ez pont kielégítő magyarázat.)
Ha nagyon köti az ebet a karóhoz a gyerek, akkor további magyarázatot adhatunk neki: nem szeretjük, nem ilyent használunk, hamar tönkremegy, megsérted magad, ártalmas, stb.

Te hogy kezeled ezt a problémát? Vagy számodra nem az?

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...