Nem születtem varázslónak, csodát tenni nem tudok... (avagy a szülői sikerélményről)

Dehogynem! Csak lehet, nem tudsz még róla! :)
Mit tehetnél a gyerekedért, hogy boldog, kiegyensúlyozott kiskölyökké s aztán sikeres (nem, nem kizárólag az anyagi oldalára értem, hanem inkább az érzelmire, de szerintem ez utóbbi magával vonja az előbbit) felnőtté váljon? Figyeld meg, mire hajlik a gyerek, mit és mivel szeret játszani, adj neki lehetőséget, hogy minél többet megtapasztalhasson (nem, újra nem a drága játék számít, hanem a megtapasztalás: színek, formák, állapotok).

Alkosson a gyerek!

Miért jó, ha alkot a gyerek?

• lefoglalja magát (tudsz haladni a dolgaiddal)
• csend van (aránylag. Nem süketülsz meg, nem leszel idegbeteg a sok "miért", "hogyan" és "mit kell csináljak" meg "nem tudom" kérdések és felkiáltások közepette hála ennek a kis felszusszanásnak. A gyerek elmerül az alkotásban /feszülten figyel, fejleszti koncentrációs készségét/, ugyanakkor örömhormonok szabadulnak fel benne.)

Ikres mindennapok

Matekovits Hajnalka kolozsvári programszervező és kétgyermekes anyuka. S nem is akármilyen testvérpár nevelése van rábízva, hanem egyenesen ikreket nevel. Kuriózum vagy sem, tőle kérdeztem milyen érzés ikres anyukának lenni.

Gyerekkoromban elég gyakran tervezgettem, hogy majd, ha anya leszek, ikreim lesznek. Te terveztél-e ilyent?

Igen. Anyukámnak ikertestvére volt, úgyhogy nálunk ez „természetes” volt a családban. Mikor a leendő gyerekeimre gondoltam, legtöbbször ikrek ugrottak be... :) És lőn!

Kibeszélnéd magadból a bajaid? Itt a lehetőség: erdélyi kismama-klubok ismertetői (III.)

A Székelykeresztúri Kismamaklub a Gondviselés Segélyszervezet szervezésében van

Programjuk már második éve nagy sikernek örvend és 2010-ben teljesen új tagsággal indult útnak. A célcsoportot várandós, valamint 3 év alatti kisgyereket nevelő édesanyák és gyerekeik képezik. Tavaly a klub tagsága elérte a 40-et, 2010 decemberére pedig már 30 új tagja lett. Az átlagos részvételi szám egy alkalomkor 8-16 között ingadozik.

Reklám és gyereknevelés

Olvasom a Transindexen a marketing gyerekekre gyakorolt hatását. S utána a kommenteket. Elborzadok. Mert tényleg  így van. Hajtanak a gyerekre, hogy minél több profitot termeljenek a cégek.
Igazából nem is önmaga a reklám ellen vagyok, hiszen ha nincs reklám, nem értesülünk arról, hogy valami megjelent, illetve fog történni egy adott helyen meghatározott időben. Ami nagyon visszatetsző számomra az az erőszakos, rámenős, agybutító reklámkampány. És nem, sajnos (vagy hála Istennek?) nem lehet bezárni a gyereket a család hermenetikusan záródó közösségébe.

Nevelem magam is

Mostanában csak úgy érnek a pozítiv visszajelzések. Jól van, na, azért annyira nem "csak úgy". Nyitottnak is kell lenni, hogy észrevegyem őket, de igyekszem. Talán többször kéne szembenéznem önmagammal, s kicsit hátrébb szorítanom az elégedetlenkedést, a zsörtölődést, a "semmi se jó"-alapon történő világrengető fájdalmat. Talán inkább azt kellene nézni, hogy az adott helyzetből milyen pozítivumot, vagy ha nem lehetséges, akkor milyen legkisebb rosszat lehetne kihozni.

Nyelvtanulunk

A szerelem nagy dolgokra serkent, és megakadályoz abban, hogy véghezvigyük őket. Ezt nem én találtam ki, hanem valamelyik ügyes-okos író, én csak most felhasználom, de nagy igazság!
Valahogy így vagyok én is mostanában a blogírással: annyi ötlet kavarog a fejemben, hogy nem tudom melyikkel is kezdjem... :)

Kezdjem azzal, hogy végre nekiálltam románul és angolul tanítani a kicsiket! Igaz, még nem rendszeresen, de már vannak sikerélményeim.