A fokozatosság elvének betartása meséléskor

Fodor Sanyi bácsi Csipikéje (dedikált, meghurcolt példány)
5-6 évesek kedvenc meseregénye lehet.

Mondjunk-e mesét, s ha igen, milyent óvodáskorú vagy kisebb gyermekünknek?

Szerintem minden szülő felteszi magának ezeket a kérdéseket. Olvassuk-e, és ha igen, mikortól a  Hófehérkét és a hét törpét, Jancsi és Juliskát, hogy reagálja le majd az ezekben szereplő gonosz karaktereket.

A meseválasztás első szabálya az, hogy a gyermek élettani sajátosságai alapján válasszuk ki a neki legmegfelelőbb mesét, történetet.  A második pedig a fokozatosság elve.

Numero 1.

Konkréttól az elvontig

Ahogy nő a picur, úgy kell nőjenek a mesék is. A mesélési idő is lassan áthúzódik az esti órákra, azokra a meghitt esti pusmogásokra, lefekvés előtt.

Állatos lapozó, egyszavas. Románul is tanulhattok belőle.

1. apró mozzanatok az életéből. Megszületik a gyermek, és máris elkezdünk mesélni neki. Szinte naphosszat, illetve a nap bármely szakaszában mesélünk neki. Hogy most éppen öltöztetjük, becsomagoljuk a popóját, kicseréljük, sétálunk, kutyaugatást hallgatunk, bemutatjuk a családtagoknak. Ez ösztönösen jön, és ez nagyon jó! Másfél-két éves koráig nagyon örül ezeknek.
2. állatmesék. Ezekben a mesékben a szereplők a kisgyermek életében megtörtént dolgokhoz, eseményekhez hasonló élményeket élnek át. Kirándulás, játszóterezés, nagyszülők látogatása, szülinapozás, utcán sétálás, barátkozás, ismerkedés. Ezek azért jók, mert azonosulni tud velük. Közük van az ő kicsi életéhez, könnyen bele tudja magát élni. Két éves kortól érkezik el ennek az ideje körülbelül, s olyan 4-5 (vagy 6, fejlettségi szinttől függően) éves koráig tart.
3. tündérmesék. Ezek a mesék felfogható magyarázattal szolgálnak a gyerek számára a valóságnak olyan mozzanatairól, amiket ő is átél, tapasztal, de nem érkezik válasz. Vagy nem abban a formában, hogy ő is megértse. Pl: jó barát-rossz barát, jó gyermek-rossz gyermek, élet-halál kérdésköre. 5-6 éves kortól (esetenként) kisiskolás korig (8-9 év).

Numero 2.

A rövidebbtől a hosszabbig

Könyvválaszték nagycsoportosoknak, kis- és ált. iskolásoknak.

1. Apró mozzanatok életéből, "ismeretterjesztő" lapozók (tudod, az egy oldal egy állatkép típusúak).Először pár szavas lapozókkal kezdjük a mesélgetést, ha már igényli a kicsi. Ezután jöhetnek az egymondatos, pár mondatos lapozók, képeskönyvek.
2. Állatmesék. Vannak itt is a kurta-farkú mesék , amikkel ajánlott kezdeni, s vannak a két-négy oldalas hosszú mesék. A gyerek igényétől, kedvétől és türelmétől (nomeg a tiédtől is) függően olvass belőle.
3. Tündérmesék. Ezek általában hosszabbak (2 oldal minimum), de mire ideértek időben, addig a gyereknek is lesz türelme kivárni a végét. (Az már más kérdés, hogy neked nem... :) )

Numero 3. 

Az egyszerű rajzoktól a bonyolultabbakig

Általában a meséket illusztrálják is. Amit jól tesznek. Vagy rosszul. Ezekre érdemes odafigyelned vásárláskor.

Lapozó, pár mondatos. 3-5 évesnek való.

1. Minél kisebb a gyermek, annál egyszerűbb rajzokat érdemes neki mutogatni. Könnyebben fogja fel az egyszerű vonalvezetésű, konkrét dolgokat.  Az egyszerű nem jelenti azt, hogy hiányos. (pl. nincs meg az oroszlán füle, pedig ott lenne a helye, csak három ujj van ábrázolva stb.) Először tehát konkrét, általánosan használt, vagy legalábbis a ti körötökben általánosan használt és ismert dolgokat ábrázoló lapozót nyomj a kölyök kezébe. Aztán bővítsd a palettát. Lehet kapni tárgykörökre lebontott - csak állatos (házi, meg "állatkerti"), szerszámos, kocsis, járműves, hangszeres stb.- lapozókat. A képek jó, ha egyszínűek, ne legyenek árnyalva, mert a kicsi szeme úgyse fogja fel az árnyalatokat. 
2. Ebben a fázisban már jöhetnek a bonyolultabb rajzok. Lehet már picivel részletesebb az ábrázolás, de nem a túlbonyolított képre gondolok. Egy tárgyon belül már megjelenhet a több szín  is (pl. árnyalatok, csak ne legyen túl díszes, mert fárasztja a szemet. Mondok egy példát: a magyar népmesék rajzfilmsorozat kép- és színvilága nagyon szép, ízléses, részletes, kedves, ötletes. Nekem nagyon bejön. De ebből a 4-5 éves, vagy annál kisebb gyermek csak azt érzékeli, pl. hogy ott egy bácsi, mi van rajta, hova megy, ki jön vele szembe, milyen más szereplők vannak, milyen színűek a tárgyak, szereplők.
3. A 8-9 éves gyermek, a fentebb elsoroltakon kívül, már tud figyelni a részletekre is: hogy a kakasnak milyen furcsán álltak a tollai, hogy a tulipántos ládán milyen cirkalmas minták voltak, hogy a mezőn, erdőn milyen rajzban összevont növények és állatok szerepeltek, az útnak milyen váltakozó mintája volt.

Ez egy kivétel: sok a néznivaló, árnyaltak az állatok, mégis a purecek kétéves időszakjuknak a kedvence volt. Franciául nem tudok, de azt is tanultunk. :)

Az olvasás kalanddá tevéséről, gyakoroltatásáról itt olvashatsz többet!