Sztárközelben: milyen apuka Geszti Péter?

"Szia! Ráérsz? Én is, köszi!" Interjú előtti mosoly.

Régebb sokat gondolkodtam azon (különösen kamaszkoromban), hogy vajon a sztárok, az ismert, befutott emberek (legyenek énekesek, politikusok, vagy maga Diána hercegnő), ugyanolyan hús-vér emberek, mint mi, közönséges halandók? Később (főleg mióta anya lettem) nem sokat morfondíroztam a téma fölött, egyszerűen lezártam annyival, hogy biztos igen.
Addigra a kamaszkori Whitney Houston iránti rajongásom is elmúlt. Az aktuális zenei trendekből a toplistán lévő zeneszámokat még ismerem, az előadókat már nem annyira.
Őszinte megdöbbenésemre, ez év tavaszán utolért a rajongás a Gringó Sztár iránt!

Ha ezidáig nem sikerült összeraknom a Rappülők - Jazz+az - Gringó Sztár - Geszti Péter - Szabadulj fel! láncszemeket, most hirtelen minden összeállt. Már tudtam, kinek a számára tomboltunk középiskolás koromban, és egyszeriben beugrott, hogy én ezt az érzést, amit ezek a Geszti Péter számok egykor adtak, nagyon szerettem. Azt az enyhén pimasz, jócskán hetyke életérzést, amivel sokszor fittyet hánytunk a világnak, kamasz fejjel kifiguráztuk a tartalom nélküli formákat, azt a szinte határtalan optimizmust, ahogy ifjú szívvel úgy érzi az ember lánya, hogy neki aztán minden sikerülni fog, s ahogy megjártuk a mélységeket és magasságokat! És nemcsak!
S a Gringó Sztár dalok mindezzel a lelki jóval töltenek fel. Naná, hogy rajongok ezért az érzésért, amit nyújtanak a számok nekem. Ezek után, persze, hogy kíváncsi lettem, milyen apuka is lehet Geszti Péter.
A Gringó Sztár idei  Erdélyi Koncertturnéjuk utolsó állomásán, Sepsiszentgyörgyön, beszélgettem Geszti Péterrel. A beszélgetés során egy szerethető, emberközeli kép alakult ki bennem az énekesről.

Alább ti is meghallgathatjátok a beszélgetést. Képekkel sem fukarkodom. :) Azokat, amiken rajta vagyok, Anita készítette. Ez úton is köszi!

(Foggggalmam nincs, hogy egy jobb minőségű hangfelvételből, hogy válhatott ez a helyenként furcsa hangokat kiadó felvétel. Ha valaki tudja, írja meg kommentben!)

Autogram osztogatás közben, koncert előtt.

"Az a legfontosabb az emberi életben, hogy megtanuljunk szeretni és szeretve lenni."

"Viszonylag egyértelmű, egyszerű és jól követhető szabályrendszerek szerint éltünk. [...] Nem volt több szabály, mint amennyi kellett."

"Igazából azt szeretném továbbadni, hogy a gyerek találjon rá arra, ami őt valóban érdekli és ami az ő személyiségével összhangban tud lenni."

"Találja meg azt, hogy ő ki valójában."

"Könnyen nevelhető gyerek voltam. Remélem ilyen könnyű dolgom lesz majd nekem is az én lányaimmal."

"...a szüleim szeretnek engem, megbíznak bennem és támogatnak engem, s ennyi bőven elég egy gyereknek..."

"Úgy tudok pörögni-forogni, hogy a feleségem ezt lehetővé teszi nekem."

A kedvenc Geszti Péter-féle kedvenc mondásom visszahallottam újra, egy kicsit más megfogalmazásban. Hogy melyik az? Ott van fenn a blog fejlécében.

Te találtál-e ilyet? Írd meg!
Tetszett? Oszd meg!
Kíváncsi vagy, milyen volt az idei Szentgyörgy Napok egy napja? Katt ide!